LEI ismeretek

Jelentési kivételek okai

Űrlap érték
Meghatározása
Nem rendelkezik LEI azonosítóvalAz anyavállalat nem egyezett bele, hogy LEI azonosítót kapjon.
Természetes személyekből álló tulajdonosi körAz alkalmazott meghatározás szerinti anyavállalat nem létezik, mivel a jogalany természetes személy(ek) irányítása alatt áll és nincs olyan köztes jogalany, amely a konszolidált anyavállalat számvitel szerinti fogalmát kimeríti.
Nem konszolidált a konstrukcióAz alkalmazott meghatározás szerinti anyavállalat nem létezik, mivel a jogalany olyan jogi személy(ek) irányítása alatt áll, amelyek nem tartoznak a konszolidált pénzügyi jelentés készítés hatálya alá.
Nincs olyan ismert személy, akinek az irányítása alatt állnaAz alkalmazott meghatározás szerinti anyavállalat nem létezik, mivel nincs olyan ismert személy, akinek az irányítása alatt állna a jogalany. (pl. diverzifikált részesedés).
Jogi akadályokAz információ megadásának vagy közzétételének jogi vagy törvényi akadálya van. Nem tartoznak ide azok az esetek, melyeknél a jogi keretszabályozás alapján az anyavállalat és leányvállalat viszonyának felfedése az egyik vagy mindkét fél beleegyezését igényelné és ez a hozzájárulás nem szerezhető meg (ez esetben a „Hozzájárulás nem szerezhető meg” opciót válassza). A LOU-tól nem várható el, hogy ellenőrizze vagy elemezze azt, hogy a jogi keretszabályozás jogi akadályt tartalmaz-e.
Az anyavállalt hozzájárulása nem szerezhető beAz információ megadásának vagy közzétételének jogi vagy törvénybe ütköző akadálya van: „az érvényes jogi keretszabályozás alapján az anyavállalat hozzájárulása szükséges volt, de ebbe vagy nem egyezett bele, vagy nem lehetett vele kapcsolatba lépni”. Megjegyzés: Amennyiben szükséges az anyavállalttal való kapcsolat feltárása, a leányvállalat felelőssége, hogy az anyavállalat beleegyezését kérje a kapcsolat nyilvánosságra hozatalához, például írásban történő felkéréssel kikért hozzájárulás formájában. A LOU-tól nem várható el, hogy ellenőrizze vagy elemezze azt, hogy a jogi keretszabályozás jogi akadályt tartalmaz-e.
Kötelező jogi kötelezettségvállalásokValamilyen (jogi és vagy törvényi szabályozáson kívüli) kötelező jogi kötelezettségvállalás, mint például a jogi személy irányítására vonatkozó, vagy egy szerződésben foglalt cikkely megakadályozza a jogalanyt, hogy ezt az információt átadja vagy nyilvánosságra hozza. A LOU-tól nem várható el, hogy ellenőrizze vagy elemezze azt, hogy a jogi keretszabályozás jogi akadályt tartalmaz-e.
A közzétételből származó hátrányok nem zárhatók kiA leányvállalat konzultált az anyavállalattal a GLEIS-nek átadandó, anyavállalatot érintő információkról, de nem sikerült kizárni az esetleges károkat, és a leányvállalatot (vagy a nevében eljáró jogalanyt) érintő kárfelelősség kérdésköre nem tisztázott az érvényes jogi keretszabályozás szerint. A szóban forgó információ nyilvánosságra hozatala hátrányosan érintheti vagy kárt okozhat a jogi személynek vagy az anyavállalatnak. Idetartozhatnak az olyan indoklások is, melyeket hasonló esetekben általánosan elfogadnak a közigazgatási szervek is, és amelyek a jogalany nyilatkozatán alapulnak.

Ez az indoklás csak akkor alkalmazható, ha a következő összes körülmény fennáll: [i) az anyavállalatot nem sikerült tájékoztatni a GLEIS-en keresztül, és nem volt lehetőség arra, hogy a kapcsolati információkat javítsák a publikálás előtt (ebbe beletartozik az „opt out” (kimaradás) indoklása, hogy az anyavállalat vagy nem rendelkezik LEI azonosítóval, vagy rendelkezik vele, de a GLEIS még nem implementált erre alkalmas rendszert;] ii) a kapcsolat még nincs fent nyilvános (public domain) weboldalon (a nyilvános weboldalon lévő kapcsolat ebben az esetben azt feltételezi, hogy ez az információ úgy került nyilvánosságra, hogy az nem ütközött jogi keretszabályozás előírásaiba); iii) a leányvállalatnak oka van azt feltételezni, hogy a nyilvánosságra hozatalt az anyavállalat károsnak ítélné; iv) a leányvállalat konzultált az anyavállalattal a GLEIS-nek átadandó, anyavállalatot érintő információkról, de nem sikerült kizárni az esetleges károkat, és a leányvállalatot (vagy a nevében eljáró jogalanyt) érintő kárfelelősség kérdésköre nem tisztázott az érvényes jogi keretszabályozás szerint.
A közzététel kárt okozA szóban forgó információ nyilvánosságra hozatala hátrányosan érintheti vagy kárt okozhat a jogi személynek vagy az anyavállalatnak. Idetartozhatnak az olyan indoklások is, melyeket hasonló esetekben általánosan elfogadnak a közigazgatási szervek is, és amelyek a jogalany nyilatkozatán alapulnak.